Miért kék az áfonya?

Végre megértjük, miért kék az áfonya – és a titok nem a húsban vagy a bőrben rejlik, hanem a körülötte lévő viaszos bevonatban.

Az áfonyának különösen jellegzetes színe van – innen ered a neve is.

A kék azonban ritka szín a természetben, és kevés a természetben előforduló szerves vegyület adja az élőlényeknek ezt a színt. Tehát miért kék az áfonya?

Kiderült, hogy a tudósok nemrégiben rájöttek erre a rejtélyre – és ez nem a gyümölcshéj.

A Science Advances folyóiratban február 7-én publikált tanulmányukban a kutatók azt találták, hogy a gyümölcs viaszos bevonatában lévő apró, véletlenszerűen elrendezett kristályok szórják a fényt, így az áfonya jellegzetes indigó megjelenését adja.

A kék árnyalatok ritkán jelennek meg az élőlényekben. A legtöbb példa, mint például a harangvirág, a lepkék és a trópusi békák, ügyes trükkökre támaszkodik ennek az árnyalatnak az előállítása során (főleg a ragadozók elriasztására). Még a kék sziklák és ásványok, például a zafír és a lapis lazuli is nehezen hozzáférhetők.

Az áfonya pedig még inkább rejtély volt. 

"Az áfonya kékjét nem lehet préseléssel "kivonni", mert nem a gyümölcsből kinyomható pigmentált lében található. Ezért tudtuk, hogy valami furcsa lehet a színben" Rox Middleton vezető kutató, a Bristoli Egyetem kutatója (Egyesült Királyság) mondta el egy nyilatkozatában.

Míg az áfonya erős pigmenteket, úgynevezett antocianinokat tartalmaz, ezek mélyvöröses-lilás színűek, teljesen eltérnek a gyümölcshéj indigó árnyalatától. Azonban, mint a legtöbb növény, az áfonyát is vékony védőviaszréteg vonja be, amely vízálló bevonatként és a fertőzések elleni gátként működik.

Middleton csapata azt gyanította, hogy a kék árnyalatnak a gyümölcsön kívülről kell származnia. Ezért vettek egy mintát ebből a viaszból, és átkristályosították egy kartonlapon. Ennek örömére ultravékony kristályos bevonatot hozott létre az áfonya védjegyének számító indigó színnel. Amikor közelebbről megvizsgálták ezt a réteget, azt találták, hogy a viaszban kristályszerkezetek véletlenszerű eloszlása található, amelyek szétszórják a kék és az UV fényt, így a gyümölcs jellegzetes színét hozták létre.

"Ez azt mutatja, hogy a természet úgy fejlődött, hogy egy igazán ügyes trükköt, egy ultravékony réteget használ egy fontos színezőanyaghoz" - mondta Middleton. "Még izgalmasabb volt, hogy sikerült reprodukálni ezt a színt a viasz betakarításával, hogy egy új kék bevonatot készítsünk, amilyet még senki sem látott."

A felfedezés izgalmas lehetőségeket nyit a fenntartható és biokompatibilis kék bevonatok és színezékek előtt. Ezeket a szenzoroktól kezdve az építőiparon át az autófestékekig mindenben fel lehetne használni – írták a kutatók a tanulmányban. De ezeknek a viaszoknak a növényekben betöltött kiterjedt és nagyrészt ismeretlen funkciói azt is jelentik, hogy ezek az új színezékek potenciálisan sok más jótékony tulajdonsággal is rendelkeznek, amelyeket a kutatók még el sem kezdtek vizsgálni.

A csapat most azt vizsgálja, hogy vannak-e egyszerűbb módszerek a viasz elkészítésére és felhordására.

"Az álom ennek a természetes viasznak a funkcionalitását mesterségesen megtervezett anyagokba építeni!" – mondta Middleton.