Mi a világ legveszélyesebb vegyi anyaga?

Rengeteg káros vegyi anyag van, de az ördög a részletekben rejlik, amikor megállapítják, melyik a legveszélyesebb.

Könnyű néhány elég csúnya anyagra gondolni. A botulinum toxin, a Clostridium botulinum baktériumok által termelt méreg a Föld természetben előforduló legmérgezőbb anyaga, gátolja az idegi jeleket az izmok felé, hogy bénulást okozva halált okozzon. Hasonlóképpen, a brit hadsereg által vegyi fegyverként kifejlesztett VX erős idegméreg is fulladja áldozatait a légzőizmok megbénításával. A klór-trifluorid, egy ultrakorrozív színtelen gáz, annyira reakcióképes, hogy spontán felrobban, ha olyan ártalmatlannak tűnő anyagokkal érintkezik, mint a víz, homok és még a már leégett anyagok hamuja is. 

Annyi ördögi lehetőség létezik, de melyik vegyszer a legveszélyesebb?

Ez a hatás és az expozíció kombinációján múlik – mennyibe kerül egy halálos adag, és pontosan mit tesz veled? Az idegmérgező vegyi fegyvereket széles körben tekintik a legmérgezőbb vegyi fegyvereknek, apró toxikus határaik és az emberi szervezetre gyakorolt pusztítóan gyors hatásuk miatt: mindössze 10 milligramm (azaz gramm tízezreléke) VX elegendő ahhoz, hogy perceken belül halált okozzon. Mégis csak egy embert ölt meg az idegméreg az elmúlt évtizedben.

Eközben évente több mint 100 000 embert mérgeznek meg véletlenül az Egyesült Államokban olyan általános háztartási vegyszerek, mint a fehérítő és fertőtlenítőszerek, pedig ezek az anyagok lassabban hatnak és sokkal kevésbé mérgezőek, mint a VX. Néhány általános vegyi anyag kombinálva végzetes lehet. Például a lefolyótisztító és a fehérítő kombinálása mérgező klórgázt bocsát ki. 

Ez a két példa rávilágít egy kulcsproblémára a vegyi anyagok veszélyességi sorrendbe állításakor: A veszély értékeléséhez tudnia kell, mekkora valószínűséggel találkozik egy vegyi anyaggal.

A biztonsági szakemberek két tényező kombinációjával határozzák meg a veszélyt: veszély és kockázat. 

"A veszély olyan dolog, amely kárt okozhat. A kockázat a kár bekövetkezésének valószínűsége és a kár súlyossága" - mondta Richard Webb, az egészségügyi, biztonsági, környezetvédelmi és jóléti tiszt. a Cardiffi Egyetem Kémiai Karán. A veszély tehát egy szerszám vagy vegyszer rögzített tulajdonsága, míg a kockázat az adott tárgy használati módjától függően változik.

Ezt a tényezők egyensúlyát minden nap automatikusan figyelembe vesszük. Vegyünk egy konyhakést: Tudjuk, hogy a penge éles, és megfelelő körülmények között vágni fog dolgokat, beleértve minket is. De a kés használatának és tárolásának módja határozza meg, hogy veszélyt jelent-e ránk – mondta Webb a Live Science-nek. 

Kapcsolódó: Tényleg szívrohamot okozhat a gyűszűkesztyű?

Ugyanez a logika vonatkozik a vegyszerekre is. "Még egy nagyon veszélyes vegyi anyag sem jelent semmilyen kockázatot, ha nincs expozíció" - mondta a finnországi Európai Vegyianyag-ügynökség szóvivője a Live Science-nek. A botulinum toxin, a VX és a klór-trifluorid ezért rendkívül veszélyes, de nagyon-nagyon alacsony kockázatot jelent az átlagember számára.

"Egyes veszélyes vegyi anyagok kis adagokban is nélkülözhetetlenek az egészségünkhöz" - tette hozzá a szóvivő -, míg nagyobb expozíció esetén halálosak lehetnek.

A közönséges konyhasó kiváló példa erre. Étrendünk kis mennyisége létfontosságú a megfelelő ionegyensúly fenntartásához szervezetünkben, de túl sok súlyos egészségügyi problémákat, például magas vérnyomást és szívelégtelenséget okozhat. A testen kívül ugyanannak a sónak a nagy mennyisége gyomirtóként működik, és halálig túlnyomja a növények ionegyensúlyát.

Még annak meghatározása is nehézségekbe ütközik, hogy mely vegyszerek a legveszélyesebbek, mivel nagyon sokféleképpen okozhatnak kárt. Az Európai Unióban az osztályozási, címkézési és csomagolási előírások kilenc veszélyes tulajdonságot határoznak meg, beleértve a mérgező, robbanásveszélyes és maró hatást. Webb azonban ismét hangsúlyozta, hogy ezek közül melyik a legveszélyesebb, az a kontextustól függ.

Például, bár manapság a klór gyakori fertőtlenítőszer a medencékben, a tömény gázt kémiai fegyverként használták az első világháborúban, és vegyi égési sérüléseket és légúti irritációt is okozott. A legfontosabb különbség azonban az, hogy a medencék csak kis mennyiségű klórt tartalmaznak, és ez a kis mennyiség feloldódik a vízben. "Az teszi nagy kockázatot, hogy gáz" - mondta Webb. 

Papíron a nátrium-cianid sokkal rosszabbnak tűnik. "Híresen mérgező. Tartósan kötődik a hemoglobinjához, ami megakadályozza az oxigén szállítását, így nem tud lélegezni" - mondta Webb. Szilárd anyagként azonban sokkal könnyebben kezelhető, ami azt jelenti, hogy a tudósok ezt a mérgező vegyületet használva könnyebben elkerülhetik az expozíció csúnya hatásait. 

"Ha biztonságosan dolgozik vele – PPE-t [egyéni védőfelszerelést] visel, füstelszívóban dolgozik, és kezet mos, amikor befejezte -, akkor meglehetősen kicsi az esélye annak, hogy elszennyezze magát" – magyarázta Webb.

Ez azt jelenti, hogy biztonságunk gyakran saját ellenőrzésünk alatt áll. Bármi veszélyessé válhat, ha nem kezelik megfelelően, de vannak olyan lépések, amelyekkel csökkenthetjük a károk valószínűségét. 

"A legfontosabb dolog az, hogy pontosan tudjuk, mik a veszélyek, és mit tehet a kockázat minimalizálása érdekében" - mondta Webb.