Bemutatták az Antarktisz zöldterületének első térképét. Íme, mit mutat.

Amikor a webhelyünkön található linkeken keresztül vásárol, társult jutalékot kaphatunk. Íme, hogyan működik.

Egy apró mag ragadt a laza kavics és a durva homok közé. Semmi más nem él körülötte. Csak egy jégfalat lát, amely 20 méter magasan az égbe ér. Hideg van. Nehéz itt a túlélés. Télen még nappal is sötét van. Nyáron a nap 24 órán keresztül keményre és szárazra süti a földet.

A magot néhány évvel ezelőtt hagyták itt a turisták, akik eljöttek megnézni a Föld utolsó megmaradt vadonjának, az Antarktisznak a csodáit.

Az élet változik. A melegebb hőmérséklet megolvasztja a gleccsereket, és az olvadékvíz lehetővé teszi, hogy a mag növekedni kezdjen. Az Antarktisz a világ egyik leggyorsabb éghajlatváltozásának markában van. Olvadó jege akár 5 méteres tengerszint-emelkedéshez is hozzájárulhat. Ahol a jég eltűnik, kopár talajt hagy maga után. A század végére egy kis országnyi föld jelenhet meg a jég alól.

KAPCSOLÓDÓ: 90 millió éves esőerdő maradványait fedezték fel az antarktiszi jég alatt

Az Antarktiszon az új földeket úttörő szervezetek kolonizálják. Elsőként az algák és a cianobaktériumok jelennek meg – olyan apró szervezetek, amelyek elég aprók ahhoz, hogy elférjenek a homokszemek között. Itt, az égető napsugárzástól védve, az algák élnek és elpusztulnak, és ahogy általában teszik, lassan összeragasztják a homokrészecskéket, hogy felületet képezzenek más élőlények növekedéséhez.

A zuzmók és mohák következnek. Csak néhány centiméter magasak, de az Antarktisz partjain élő többi élőlényhez képest óriásoknak tűnnek. Amint a zuzmók és mohák otthont adnak maguknak, még nagyobb élőlények is megjelenhetnek, és végül a növények megragadnak. Magjaik, ha puha és nedves mohos párnába ragadnak, elszaporodnak és növekednek.

Csak két növényfaj őshonos az Antarktiszon. Mindketten széllel terjesztik magvait. Ez függetlenné teszi őket az állatoktól és rovaroktól, amelyekre nincs szükség ahhoz, hogy a virágport vagy a magot egy másik virágba vagy friss talajfoltba szállítsák. A szél csak úgy fújja őket oda. Ezeknek a növényeknek csak egy kis mohára vagy zuzmóra van szükségük, hogy megkapaszkodjanak, hogy ne repüljenek el a hó és jég hideg sivatagába.

Ám a növények megtelepedésének ez a természetes sorrendje megszakadt, ahogy az klíma megváltozik és a körülmények lakhatóbbá válnak. Több mint 100 növényfaj megszállta már az Antarktiszt. Az újoncok jól járnak. Például a gyorsan növekvő opportunista Poa annua, a közönséges pázsitfű, gyorsan elterjedt a szub-antarktiszi szigeteken Dél-Georgia-tól Livingston-szigetig, és most délre, az Antarktiszi-félszigetre tart.

A kutatók arra kíváncsiak, mekkora potenciál rejlik az új növényfajok számára az antarktiszi talajokon. Milyen lesz az Antarktisz 100 év múlva? Lehet, hogy zöld, mint az Északi-sarkvidékről ismert tundra tájak?

Egy új térkép

Egy tudóscsoport tagja vagyok, akik a műholdadatokat terepi mérésekkel kombinálták, hogy elkészítsék az első zöld növényzet térképet az egész Antarktiszi kontinensen.

Összesen 44,2 km² növényzetet észleltünk, többnyire az Antarktiszi-félszigeten és a szomszédos tengeri szigeteken. Ez a növényzet az Antarktisz teljes jégmentes területének mindössze 0,12%-át teszi ki, ami rávilágít arra, hogy az Antarktisz továbbra is a fagyos kontinens marad, amelyet hó és jég ural. Egyelőre.

Az érintetlen antarktiszi környezetet a saját érdekében érdemes megvédeni, de az emberiséget is szolgálja. Az éghajlati és időjárási mintákat szerte a világon az Antarktisz kontinensén található hatalmas jégtömegek határozzák meg. Eltűnésük megváltoztatná az általunk ismert bolygónkat.

Kollégám, Charlotte Walshaw az Edinburghi Egyetemről volt a vezető tudósa az antarktiszi vegetációt feltérképező legújabb kutatásoknak. Rámutat arra, hogy ezek az új térképek olyan léptékű kulcsfontosságú információkat nyújtanak, amelyeket a múltban nem lehetett elérni. "Használhatjuk ezeket a térképeket, hogy nagyon szorosan figyelemmel kísérhessük a növényzet eloszlási mintáiban bekövetkező bármilyen nagy léptékű változást."

Az Antarktiszon a növényzet a bolygó legkeményebb életkörülményeivel találkozik. Csak a legellenállóbb organizmusok tudnak ott boldogulni, és még nem tudjuk, mit hoz a jövőjük a klímaváltozással. Most, hogy tudjuk, hol keressük ezeket a növényeket, pontosabb védelmi intézkedéseket tudunk biztosítani jövőjük védelme érdekében.

Ezt a szerkesztett cikket a The Conversation újból közzétettük a Creative Commons licence alapján. Olvassa el az eredeti cikket.